2014/01/11
Megrendüléssel tudatjuk Tisztelt Tagjainkkal, hogy SZÁVA ISTVÁN Egyesületünk örökös tagja, az Építész Szakosztály vezetőségi tagja 90 éves korában elhunyt. Temetésének időpontja: 2012. január 30. 14:15-kor a Farkasréti temetőben.
SZÁVA ISTVÁN
Miskolc, 1921 - Budapest, 2011
gyémánt diplomás építészmérnök
szakmai életútja
Építészmérnöki tanulmányait 1945 őszén kezdte a Budapesti Műszaki Egyetemen, akkori nevén a József nádor Műegyetemen. Egyetemi évei alatt dolgozott a Várban romeltakarításokon (Bp. I. ker. Mérnöki Hivatal) és a Rádió stúdióépület alapozásánál (23. sz. ÁÉV.) ill. az Építéstörténeti tanszéken Rados Jenő professzornál demonstrátor volt.
1950-ben diplomázott Weichinger Károly professzornál jeles eredménnyel, az egyetem történetében első ízben ipari épület (textilgyár) témában.
Az akkori időkben nem maradhatott a tanszéken, a hadiparitervezésbeirányították.1950-52, az Általános Géptervező Intézetben (ÁGTI) építésztervező, majd osztályvezető lett. Olyan, eredetileg hadiüzemnek létesült gyárak tervezésében vett részt, mint a jászberényi Lehel, a téglási Hajdú, a Sajóbábonyi Vegyiművek, az ikladi Műszergyár, a gödöllői Nehézgépgyár, a budapesti Finommechanikai-gyár.1952-54, Középgépipari Építő Vállalatnál, az előzőleg általa megtervezett hadiüzemek építésénél építésvezető, majd főmérnök volt.
1954-től 1985-ös nyugdíjba vonulásáig a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál (VEGYTERV) tervező, osztályvezető, majd1962-től szakági főmérnök, a vállalat főépítésze. Utóbbi beosztásában feladata volt az egész ipartelepek megvalósítását komplexen, magas színvonalon megtervezni és a kivitelezést művezetni képes 350-400 fős kollektíva létrehozása, a hazai és külföldi telepítésű vegyipari, petrolkémiai és gyógyszeripari gyárak építéstervezésének irányítása.
Irányítói, vezetői tevékenysége mellett szakmáját is gyakorló építész volt. Tervei alapján valósult meg többek között a Tiszai Vegyikombinát (TVK) Lakkfestékgyára, a Taurus Gumigyár Kalander-csarnoka és Köpeny-raktára, a Debreceni Műanyagfeldolgozó Gyár, a „fémmunkás” Vállalatnak még a Városligetben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárokon felépült kiállítási pavilonjai, a Compack vállalat sótároló csarnoka, a peremartoni foszfáttároló, és több, külföldön megvalósult, ill. exportált vegyi üzemi épület, stb.
Úttörője volt a vegyipari üzemek létrehozása során a rendszer-szemléletű építés megalapozásának és kifejlesztésének. Ennek eredményeként jött, ill. jöttek létre a többcélú vázszerkezet, a gyógyszeripari típus-csarnokok, a laboratóriumi és fél-üzemi típus épület és típus-berendezés, a szabadba telepített üzemek, ill. a szabadtéri termelés rendszerei, stb. Különösen érdekelte a műanyagok felhasználása az építésben. Jelentős eredményeket ért el a szabadalmazott üvegvázas poliészter (ÜPE) teherhordó elemek kifejlesztésében, majd nagyfesztávolságú ÜPE anyagú héjak alkalmazásában.
Mindezek mellett tudását igyekezett megosztani az oktatás területén is. A BME Ipari Építészeti Tanszékén külső előadó és gyakorlatvezető volt, a Mérnöki Továbbképző, Közgazdasági Továbbképző és Vezetőképző szervezésében tanfolyamokat szervezett, előadásokat tartott.
Élen járt a korszerű és előremutató gondolatok elterjesztésében, így például a Versenytárgyalásos Vállalkozási Rendszer magyarországi meghonosításában.
A vegyipari építés sajátosságait jól ismerve tagja volt az OMFB Korróziós Állandó Bizottságának. Az építésügy mindenkori irányítói számíthattak rá. 1989-ben a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kollégiumának tagjaként társszerzője és szerkesztője volt a Tőkebefektetéssel Járó Fejlesztés Folyamata c. tanulmánynak, valamint a „Beruházások Folyamata” c. könyv kéziratának. 1990-96-ban közreműködött az új építési törvény és az OÉSZ/OTÉK kidolgozásában.
Többek között annak köszönhetően, hogy több nyelven kiválóan beszélt, külföldön is sok helyen, helyszínen tevékenykedett:
1957-62 a Szovjetunióban vegyipari létesítmények tervezése,
1965 Indiában, a Calcutta-i Chlorocid-gyár tervezése,
1978 Vietnamban Penicillin-gyár tervezése,
1985 Az UNIDO (United Nations Development Programs) megbízásából
részt vett egy távolkeleti gyógyszergyár létesítésében,
1986-90 Tengizben (Kazahsztán) petrolkémiai telep generáltervezésében és a
megvalósítás szervezésében,
1990 UNIDO megbízás: Saigonban festék- és pigment-gyár tervezésében
vett részt.
1990-99 között szakvéleményeket, tanulmányokat készített az Interauditor Neuner+Henzl, illetve a Nestlé, a Budapesti Vegyiművek, a Budalakk, a Csepel Autógyár, az Állami Vagyonügynökség, az ÖMV, az IREKS, regionális vízművek, regionális gázszolgáltatók, a Magyar Tudományos Akadémia és mások számára.
Jelentősebb szakkönyv szerkesztői, társszerzői munkáinak, ill. publikációinak száma 42, ezek közül a kiemelendők:
-Ipari építészetünk történetéhez (1951.)
-Hegesztett betonacél tetőszerkezetek, TRB és CSRB (1956. ill. 1958.),
-Műanyagok az építőiparban (1961-től)
-A Survey of Industrial Buildings in Hungary (London, 1963.)
-Forróégövi ipartelepek kialakításának sajátosságai (1968.)
-Flexibilis gyógyszeripari üzemek (1969.)
-A szabadtéri termelés építési vonatkozásai (1969.)
-Ipari Beruházások Kézikönyve (1971.),
-Ipari Beruházások Előkészítése (1974.)
-The Nitrogen Industry - general layout rules (1976.)
-Betonok és Falazatok Korrózió Elleni Védelme (1987.)
-Ipartelepek Rekonstrukciója
-A Beruházások Folyamata
1963-ban nagy érdeklődést kiváltott előadást tartott Londonban a brit Royal Institution of Structural Engineers előtt. Ezt követően rendszeresen tartott előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon az ipari, ezen belül a vegyi- és gyógyszeripari építések és az ÜPE szerkezetek kérdéseiről.
A Magyar Építőművész Szövetség alapító tagja, az Építéstudományi Egyesület örökös tagja. Ez utóbbinak 1950 óta aktív tagja, az Egyesület Választmányában, illetve az Építész Szakosztály vezetőségében dolgozott. A volt Ipari Építési Bizottságban is tevékenykedett és vezette a Pályázati Bizottságot. Tagja volt a Budapesti Építészkamarának.
Odaadással és hittel szervezte az építőipar szakmai elismerését, az igazi teljesítmények – a minőségi munka megbecsülését, széleskörű publikálását. Az ÉTE-én belül az építőipar minőségi, mesterségbeli elismerésének formáját, rendszerét kezdettől fogva feladatának tekintette. 1994 óta haláláig az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriumának elnöke volt. Szakmai és személyes életének elengedhetetlen részévé vált az Alapítvány vezetése. Emellett sok éven keresztül szervezte az Építőipari Nívódíj bizottság munkáját.
Életműve – időben haladva az építészmérnöki arany-, és gyémántdiplomában is megtestesült. Az építőipari szakmánkban közismert egyéniség volt. Mindig nagy tisztelet, megbecsülés övezte munkáját, szerénységét, életvitelét, emberi kapcsolatait, gondolatait, tanácsait. Az Ő barátságára, a vele való kapcsolatra mindenki kitüntetett büszkeséggel emlékezhet.
Kitüntetései:
1960 Nehézipar Kiváló Dolgozója,
1964 Munkaérdemrend bronz fokozata,
1968 és 1975 Építőipar Kiváló Dolgozója
1969 a 20 Éves Építéstervezés Plakett,
1981 Alpár-díj,
1998 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
2001 ÉTE Érdemérem
2006 Lechner Ödön Díj
Galéria:
