Népi építészeti kutatás a Sóvidéken

2013/07/28

A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán 98 esztendeje indult, ma Népi Építészeti Tudományos Diákkör idén nyáron Siklódon, a székelyföldi Sóvidéken járt. A 29 diák két hét alatt dokumentált mérnöki pontossággal 27, a vidékre jellemző portát, valamint a falu harangtornyát. A metszetek, alaprajzok és homlokzatok mellett látványrajzok, részletek és komplett helyszínrajzok is készültek.
 
A négy fős csoportok mérőléccel, lézeres távmérővel, 30-50 m-es mérőszalaggal felszerelkezve járták a falut reggel nyolctól este hatig. A Tanár úr (Fülöp István, NTDK vezető tanár) által előre leegyeztetett portákon pedig mérnöki pontossággal vetődött papírra a lakóház, a csűr, a fásszín és a nyári konyha.
 
Részben bővebb otthonának, a Sóvidéknek, részben sajátos mikroklímájának köszönhetően valamikor gazdag vidék volt, így építményben is bővelkedett. A házak jellegzetessége, hogy a padlásfödém fölött nem folytatódik a kémény, így kéménytest sem látható a házakon. Szinte minden csoporttal megesett, hogy fedélszék-mérés közben alájuk gyújtottak – számos mosolyt fakasztó történet született ebből. A füstös padlás oka egyébként a siklódiak szerint az, hogy a füstölni való hús így egész télen fent érik a padláson, sokkal finomabb, hígabb füst járja körbe, nem egyszerre „öntik nyakon” a durva, sűrű füstöléssel.
 
A három településrészből, a Murvából, Papszeréből és az Alfaluból álló község már a Papszere neve folytán is érdekes gondolatmenetet kelt az Őrségi szeres települések kapcsán. Az Eger patak két oldalán lévő, urasabb Murva és Papszere valóban egységként működik, míg az Alfalu a víz folyása mellett, lejjebb található. A lakosok, korra és nemre való tekintet nélkül, teljesen természetesen veszik a helységen belüli, több mint 300 m-es szintkülönbséget. A második hétre már a tédékás diákoknak sem jelentett nagyobb kihívást, akár napjában kétszer-háromszor is megtenni a központ és az iskola közötti emelkedőt.
 
A felmért épületek ősszel kerülnek rajzasztalra, és tavasszal kerül az első kiállítás megrendezésre. 2011 őszén a leendő első éves „yblis” diákok pedig nagy kihívás elé állnak Épülettervezés 1. tantárgyból, hiszen a meglévő épületeket kell majd a műemlékvédelmi szempontok figyelembe vételével áttervezni szálláshely, műhely, közösségi funkciók számára. A félév során készülő makettek pedig a Thököly útra is el fogják hozni a szilvafa-ligetek, a patakpartok, és nem utolsó sorban a szoknyás házak hangulatát.
 
Élménybeszámoló