Mayer antal (1938-2018)
okl. építészmérnök
1938-ban született Budakeszin. 1962-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően az ÉVM 23-as Állami Építőipari Vállalatnál mérnök gyakornokként kezdett dolgozni, majd 1963-tól tíz éven keresztül a KISZ-nél építészként dolgozott. Ő volt a tervezője és főépítésze a 3000 fős Zánkai Úttörővárosnak is.
1964-ben a Budakeszi Nagyközségi Tanács műszaki bizottságának tagjává választották, 1968-1988-ig a bizottság elnöke. 1973-1999-ig a Városépítési Tudományos Tervező Intézetben dolgozott, ezzel párhuzamosan 1981-ig a Balaton-fejlesztési Tárcaközi Bizottság parti létesítményi főmérnöke, 1981-87-ig az Üdülőterületi Főmérnökség létesítményi főmérnöke, 1987-1990-ig a főmérnökség vezetője. 1988-1991-ig Budakeszi főépítésze, 1990-1999 között a VÁTI Termálinformációs Iroda vezetője.
Budakeszi munkái a teljesség igénye nélkül: az orvosi rendelő tervezése, 1981-ben a művelődési központ tervezése és építése civil összefogással, a Nagy Sándor József Gimnázium bővítésének megtervezése. Emellett részt vett az Erdő utcai óvodai konyha tervezésében, a város idegenforgalmi tervlapjának elkészítésében.
Az 1985-ben újjáalakult Budakeszi Szépítő Egyesület alapító tagja, mely keretében a településfejlesztési csoport vezetője volt 1992-ig. 2010-ben Ybl-díjas míves mester díjjal ismerték el a munkásságát. Mindemellett Siófok Aranyparton, Ezüstparton és Zamárdiban a több kilométeres partfeltöltések hasznosításában, szabad strandok, szállodasorok, üdülőterületek, a Talentum Kulturális Központ, a szolnoki, a salgóbányai, a balatonvilágosi ifjúsági táborok létrehozásában vett részt.
Építészmérnöki diplomája megszerzésének ötvenéves jubileumán, 2012-ben aranydiplomát vehetett át a műszaki egyetemen. Életművével és tevékenységével hozzájárult Budakeszi közös múltjához.
Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2018. július 26-i ülésén döntést hozott a Budakeszi Öröksége Díj adományozásáról. A díjat első alkalommal Mayer Antal építésznek ítélték oda.
1996-tól az Építéstudományi Egyesület Településrendezési Szakosztályának haláláig aktív tagja volt.
Emlékét az Egyesület kegyelettel megőrzi.