A Magyar Épületgépészet fő feladata fórum biztosítása a szakma elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatására, igényes, lektorált cikkek és szerzőik megismertetésére, a szakma és a fiatalok közötti kapcsolat építésére – mondták a készítők a szaklap törekvéseit bemutató beszélgetésen. Majd cikkismertető eladás szólt egy épület különleges energetikai vizsgálatáról, amikor is a szerzők a különböző külső árnyékoló szerkezetek hatását elemezték az éves energiafelhasználására és a méretezési hűtőteljesítményre.
A lektorált cikk egyik szerzője, Szabó János gépészmérnök hallgató (BME) bevezetőjében emlékeztetett, hogy az épületek energetikai tanúsítására vonatkozó EU irányelvvel összhangban Magyarországon is minisztériumi rendelet jelent meg, amelynek értelmében 2006. szeptember 1-től az új épületek esetében el kell készíteni az épület energetikai értékelését, míg az üzemelő épületek energiafelhasználása a fogyasztási adatok és elméleti számítások alapján határozható meg. Az épület energetikai értékelése során a fűtés, a szellőzés, a klimatizálás és a világítás energiafelhasználását kell figyelembe venni.
A fűtés – az időben változó fűtési teljesítményből adódó éves energiafelhasználás – a hőfokhíd segítségével jól számítható. A klimatizálás esetében bonyolultabb a helyzet, mivel jelentősen eltér egy frisslevegős, egy visszakeveréses vagy egy hővisszanyerővel üzemelő rendszer energiafelhasználása. Ehhez a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén valószínűség-elméleti alapokon nyugvó fizikai és matematikai modellt dolgoztak ki.
A cikket ismertető szerző az energetikai elemzés elméleti alapjait és konkrét alkalmazását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elmúlt években részlegesen felújított „D” épületén keresztül mutatta be. Az energetikai vizsgálathoz méréseket végeztek a belső hőmérséklet meghatározására, valamint elemezték az épület éves energiafelhasználását. Értékelték a különböző külső árnyékoló szerkezetek hatását az épület éves energiafelhasználására és a méretezési hűtőteljesítményre.
Azt tapasztalták, hogy az épület jelenlegi állapotában beépítésre kerülő gépi hűtéssel az éves primerenergia-felhasználás közel megegyezne a lépcsőházi homlokzatok függönyfalra cserélését követően számított energiafelhasználással. Mivel ezek a megoldások mind csak az épület „H” kategóriába való besorolást eredményezték, ezért szükség volt valamilyen közvetlen napárnyékoló épületszerkezeti megoldásra. A három megoldás közül minden tekintetben a mozgatható árnyékolók előnyösebbek, mivel ezekkel a benapozás mértékét folyamatosan követni lehet. Emellett az ilyen jellegű árnyékoló szerkezetek utólagos felszerelése többnyire minden homlokzati nyílászáró elé lehetséges.
Szabó János a következőkben bemutatta az épület eredő nyári instacioner hőterhelésének eredményeit. Megállapítható, hogy a legkedvezőbb épületszerkezeti megoldás a lépcsőházi homlokzat cseréje függönyfalra és ehhez kiegészítő mozgatható árnyékolás alkalmazása.
Az energetikai elemzés számszerűsített adatokkal igazolta, hogy az üvegfelületek árnyékolásával jelentősen csökkenthető a hűtési teljesítményigény és az éves energiafelhasználás. Emiatt már az épület tervezésének kezdeti fázisában is szükséges az építész és az épületgépész mérnökök együttműködése. Az energetikai szempontok felértékelődése az együttműködés új minőségét igényli – vonta le a tanulságot Szabó János.
